Nagy Márk Ádám
Édeskincs
Napsugarak
simogattak,
Lágy
szellőben ők mulattak.
Törökben
ültem, gondolkoztam…
Ernyedve, fűben
ábrándoztam…
Vajon
mikor nő?
Mikor
nő ki Ő?
Vártam…
Gondolkoztam…
Kiabáltam!
Szemem
végül kitártam,
És én ekkor
megtaláltam!
Oldalvást
rásandítottam,
Ettől
kezdve jól mulattam.
Amikor
én megláttam,
Attól kezdve
rávágytam!
Illata elkábított,
Lelke
tükre rám kacsintott,
Örült
nekem…
Kacérkodott…
Pompázott..
Engem ekkor
megszállott.
Ernyedt
testem kivirágzott,
Ülésből
máris vágtázott.
Rohantam!
Futottam!
Törtem!
Liliom?! Itt vagyok
eljöttem!
Letelepedtem
mellette,
Szívemet
máris megette…
Beléestem!
Szerelmes
lettem!
Engedtem!
Hogy mindenem az Övé
legyen…
Elhozni
Őt nem tudtam,
Ott
él csak ahol Ő van…
De
se baj maradok!
Mellette…
Örökre…
Szívem
szerelme,
Liliom
annak kegyelme…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése