Ha zsupsz' behuppanok

Vékony dereka termő talajú völgyként vonalzódik melyen finom, puha ruha folyóként danol. A dombság, melyből rögtön kettő pihen, rajta, de inkább köztök triangulum feszeng. Tovább haladva hamvas, fehér, puha bőrén ismét domb mely velem szembe kong, s bu felejtő nótát mond. Vonzó külseje égető szerelemmel kényszerít a mélybe, melytől májvaszín görcsöt kap szemem, szám s micsodám. De ha zsupsz' behuppanok, földrengésbe kezd szép Szigetem, rajta Völgyem, Dombjaim s dobogó Láva kőzetem. Azt pedig nem akarhatom, így várom, míg magától nem válik képlékeny rétege, nyitott lelke tükrévé.

Hogyan rohanj a veszTEDbe, személyes könyvismertető

Seth MacFarlane

Hogyan rohanj a veszTEDbe
könyvismertető

A könyv borítója

Seth Woodbury MacFarlane Emmy-díjas amerikai rajzfilmkészítő, író, színész és szinkronszínész.

Seth Woodbury MacFarlane

A híres figura neve számos általunk ismert animációs sorozatfilmhez köthető, mint például Johnny Bravo, Boci és Pipi, Én vagyok Menyus, a Dexter laboratóriuma, illetve a közkedvelt, szarkasztikus, gúnyos, humoros és ateista nézeteket valló Family Guyhoz. Nem merülhet feledésbe az Amerikai fater, a Cleveland Show animációs filmek, illetve első filmje, a Ted.

2014-ben új utakat nyitva egyedülálló és bombasikert arató második filmjével robbant be a mozik világába, ahol nem csak a forgatókönyv megírásával, hanem a rendezéssel továbbá a főszerep alakításával, illetve a forgatókönyv mintájából táplálkozva a filmregény megírásával töltötte idejét.

A történet 2014-ben vetült papírra, hogy utat nyisson azok számára is az élvezetek és a szórakozás forrásához, akik imádják forgatni a könyveket, továbbá szeretik a filmregényeket és MacFarlane munkásságát.

A könyv azon olvasókban is kelthetnek érdeklődést, akik nem képesek két- háromszáz oldalnál többet olvasni, mert e mű csupán 180 oldalból áll.

Köszönjük az Agave kiadónak, továbbá a fordítónak, Speier Dávidnak, hogy Magyarországon is kezeink közé vehető ez a könnyed kikapcsolódást, és szórakozást nyújtó regény.

Az olvasó, miután elolvasta a könyvet, bátran kijelentheti, hogy az iromány egy az egyben megegyezik a filmmel. Ebből fakadóan az is kimondható, hogy akik nem kedvelik annyira a filmeket – bár ebben a táborban ki merhetjük jelenteni, hogy kevesen henyélnek – bátran kezükbe vehetik e remekművet. Azonban, ha a tábor létszáma – ami már sokkal elképzelhető – fordítva díszeleg, tehát többen imádnak filmet kuksolni, mint könyvet forgatni, akkor azoknak ajánljuk a kikapcsolódás és önfeledt szórakozást nyújtó kényelmes, piros borítású székeket, amelyeket párezer forintért megvásárolhatnak egy-két órára, amíg a film folyékonyan pörög a mozivásznon.

Egy-két apróbb jelenet, részlet természetesen kimaradt a regényből, mert azt csak a vásznon, a néző számára, különböző effektusokkal megspékelve lehet jól, a szemnek ábrázolni, vizualizálni.

1882-ben a nagyon vadnyugaton, Vén Tönk városában – amit egy nagy, széles, öreg tönk pihenése jelképez, mely utat tagadva a lakók számára lustálkodik a város közepén – egy béna, félénk juhtenyésztőnek teljesen elege van az amerikai határvidék által viselt durva életből. Körül-belül egy éve tartó kapcsolata megszakad – egy szerencsétlenül visszamondott, gyáván kezelt párbaj miatt – Louis-szal, aki hanyatt-homlok fejest ugrik egy új életbe, egy kiállhatatlan férfiért. Albert mély depresszióba zuhan, heteket tölt otthon az örökösen Bibliát olvasó apjával, illetve az állandóan ruhát kötögető édes anyjával.

Albert kimászva – barátai segítségével – a félelem, az elesettség és a gyávaság hálójából - erőre kapva - úgy dönt, hogy visszavág. Azonban ez a fellángolás hamar hamuba hull, hiszen rájön, se lőni, se lovagolni, de még verekedni, vagy egy pofont se tud adni.

Segítségére csöppen be az életébe egy számára kedves, ugyanakkor múltját rejtegető csodás hölgy, akit egy hatalmas kocsmai verekedés közepéből - nekiszaladva s együtt kirobbanva a poros, koszos földre - ment ki Albert. Miután megismerkedtek, a hölgy megtanította lőni, hiszen rég múlt kedvese pasijával egy párbajra ígérkezett a szerencsétlen tenyésztő.

A párbaj a későbbiekben Albert jelenlegi nője, bajtársa és legjobb barátja által a hasmenésbe, és kalapokba való székelésbe fullad.

Albert azonban szerencséjéhez híven ismét mellé nyúlt, hiszen a lány, akivel megismerkedett a határvidék legnagyobb és leggonoszabb rosszfiújának a felesége.

Ennek értelmében Albert, a főszereplő, a szerencsétlen juhtenyésztő megteremtette magának a milliónyi utat, hogy a vesztébe rohanhasson.

Felhajtóerőszak VII. - Vallomás

Nagy Márk Ádám

Felhajtóerőszak VII.

Vallomás

Az ütéssel egy időben szakadtam ki izzadtságommal megtelt párnám mezejéből. A hátam, hasam és lényegében minden mi bőr rajtam vízben úszott. Félelmetes rossz álmom volt. Az arcomat tapogatva különféle bordázott, gyűrött és fájó felületbe ütközött puha, érzékeny ujjbegyem. A hosszan tartó egy fekvőhelyű alvás okozta álomvonal a meg nem történt ütés által bemutatott ajtó famintázatához hasonlított. Mintha megtörtént volna. Éreztem a finom női kézben lévő nyers, védelmező erőt, éreztem az ajtót, a mintázatát, a koppanást.

Tompa vagyok, gondolkodni nem tudok, az elmém egy összegabalyodott sűrűn sodrott, szakadozott fonál halom. Papír vastagságú szemeimmel pásztázom a szobát. Megpillantom a naptáram, ahol a fényes, kis, piros keret jelzi a tegnapot.

Tovább folytatom a lest, majd az órámba botlok. 5:43.

Teljesen össze vagyok zavarodva. Fel kell frissítenem magam. Kivergődöm vizes ágyamból, utam pedig a konyhába vezet.

A tej forrását a mikro sűrű csipogása jelzi. Rávágok a nyitó gombra, majd miután kihalásztam a nedűt rávágom az asztalra.

- Francba! - enyhítettem fájdalmamon, melyet a kisebb égés okozott ujjaimon.

Beleszórtam egy 3az1ben-t, ízesítettem még két kockacukorral, majd lehúztam.

A finom kávé zamata vékony, selyemrétegként vonult végig kiszáradt, aszályos és fáradt torkomon. A cukor édes bizsergetése és a kávé simogatása megnyugvást varázsolt a reggelembe.

- Szió’ édesem! Mi újság veled? Milyen volt a napod? - üdvözöltem a számomra legkedvesebb és legcsodálatosabb személyt és kedveskedtem további kérdésekkel.

- Én is megvagyok. Épp a holnapi órára készülök. Sikerült tovább lépnie az osztálynak a felhajtóerőn. - örültem, hogy végre új témakör fog beköszönni az üres és unalmasan elcsépelt anyag helyére.

- Na, az tök jó! Ügyes légy holnap! Te vagy a legjobb tanár!

- Csak kiselőadást tartok picim! - szégyenlősködtem.

- Akkor is felér a munkád egy tanáréval.

Jólesett a dicséret s közben egyre csak az összetettnél összetettebb álmaimon járt az eszem.

Tizennyolc éves vagyok. És a hely, ami másoknak rémálom az nekem egy második otthon, egy a sok gyerek által kiszínezett és szebbé varázsolt idill, paradicsom.

Végzős évem következik hamarosan és nemsokára már a piros függönyök mögött fogok izgulni, a kemény, kopottas parketten táncolni, továbbá az iskola régi, pepitás padlózatán ballagni egészen az érettségiig, amivel pedig álmaimat szeretném leemelni a magasból s eggyé olvadni vele.

Tanárrá válni.

Tanár szeretnék lenni.

Fizikatanár.

Köszönöm azon olvasóknak, akik árgus szemekkel és odaadó figyelemmel kísérték végig az ezzel együtt hét részből álló Felhajtóerőszak c. történetet. Azt bizton nem állíthatom, hogy a folytatás bármily módon nem szakad rám s ez által rátok is, de nem lehet tudni.

Váljon mindenki számára valóra legszebb és legkellemesebb álma, gondoljatok szép dolgokra, pozitívan és erősen álljatok a legnehezebb dolgok elé, ami csak rátok vár.

A nyár további részét élvezzük ki, legyünk utoljára középiskolás kis diákok és önfeledt szórakozás vegyen körbe bennünket egészen addig, amíg az egy év után már gólyaként várjuk a jövő fondorlatos és ismeretlen folytatását.