Nagy Márk Ádám
Felhajtóerőszak VII.
Vallomás
Az
ütéssel egy időben szakadtam ki izzadtságommal megtelt párnám mezejéből. A
hátam, hasam és lényegében minden mi bőr rajtam vízben úszott. Félelmetes rossz
álmom volt. Az arcomat tapogatva különféle bordázott, gyűrött és fájó felületbe
ütközött puha, érzékeny ujjbegyem. A hosszan tartó egy fekvőhelyű alvás okozta
álomvonal a meg nem történt ütés által bemutatott ajtó famintázatához
hasonlított. Mintha megtörtént volna. Éreztem a finom női kézben lévő nyers,
védelmező erőt, éreztem az ajtót, a mintázatát, a koppanást.
Tompa vagyok, gondolkodni
nem tudok, az elmém egy összegabalyodott sűrűn sodrott, szakadozott fonál halom.
Papír vastagságú szemeimmel pásztázom a szobát. Megpillantom a naptáram, ahol a
fényes, kis, piros keret jelzi a tegnapot.
Tovább folytatom a lest,
majd az órámba botlok. 5:43.
Teljesen össze vagyok
zavarodva. Fel kell frissítenem magam. Kivergődöm vizes ágyamból, utam pedig a
konyhába vezet.
A tej forrását a mikro sűrű
csipogása jelzi. Rávágok a nyitó gombra, majd miután kihalásztam a nedűt
rávágom az asztalra.
- Francba! - enyhítettem fájdalmamon, melyet a kisebb égés okozott
ujjaimon.
Beleszórtam egy 3az1ben-t, ízesítettem még két kockacukorral, majd
lehúztam.
A finom kávé zamata vékony,
selyemrétegként vonult végig kiszáradt, aszályos és fáradt torkomon. A cukor
édes bizsergetése és a kávé simogatása megnyugvást varázsolt a reggelembe.
- Szió’ édesem! Mi újság veled? Milyen volt a napod? - üdvözöltem
a számomra legkedvesebb és legcsodálatosabb személyt és kedveskedtem további
kérdésekkel.
- Én is megvagyok. Épp a holnapi órára készülök. Sikerült tovább
lépnie az osztálynak a felhajtóerőn. - örültem, hogy végre új témakör fog
beköszönni az üres és unalmasan elcsépelt anyag helyére.
- Na, az tök jó! Ügyes légy
holnap! Te vagy a legjobb tanár!
- Csak kiselőadást tartok picim! - szégyenlősködtem.
- Akkor is felér a munkád
egy tanáréval.
Jólesett
a dicséret s közben egyre csak az összetettnél összetettebb álmaimon járt az
eszem.
Tizennyolc
éves vagyok. És a hely, ami másoknak rémálom az nekem egy második otthon, egy a
sok gyerek által kiszínezett és szebbé varázsolt idill, paradicsom.
Végzős évem következik
hamarosan és nemsokára már a piros függönyök mögött fogok izgulni, a kemény,
kopottas parketten táncolni, továbbá az iskola régi, pepitás padlózatán
ballagni egészen az érettségiig, amivel pedig álmaimat szeretném leemelni a
magasból s eggyé olvadni vele.
Tanárrá
válni.
Tanár
szeretnék lenni.
Fizikatanár.
Köszönöm
azon olvasóknak, akik árgus szemekkel és odaadó figyelemmel kísérték végig az
ezzel együtt hét részből álló Felhajtóerőszak c. történetet. Azt bizton nem
állíthatom, hogy a folytatás bármily módon nem szakad rám s ez által rátok is,
de nem lehet tudni.
Váljon mindenki számára valóra legszebb és legkellemesebb
álma, gondoljatok szép dolgokra, pozitívan és erősen álljatok a legnehezebb
dolgok elé, ami csak rátok vár.
A nyár további részét élvezzük
ki, legyünk utoljára középiskolás kis diákok és önfeledt szórakozás vegyen
körbe bennünket egészen addig, amíg az egy év után már gólyaként várjuk a jövő
fondorlatos és ismeretlen folytatását.
Ámen!
VálaszTörlés