Hogyan rohanj a veszTEDbe, személyes könyvismertető

Seth MacFarlane

Hogyan rohanj a veszTEDbe
könyvismertető

A könyv borítója

Seth Woodbury MacFarlane Emmy-díjas amerikai rajzfilmkészítő, író, színész és szinkronszínész.

Seth Woodbury MacFarlane

A híres figura neve számos általunk ismert animációs sorozatfilmhez köthető, mint például Johnny Bravo, Boci és Pipi, Én vagyok Menyus, a Dexter laboratóriuma, illetve a közkedvelt, szarkasztikus, gúnyos, humoros és ateista nézeteket valló Family Guyhoz. Nem merülhet feledésbe az Amerikai fater, a Cleveland Show animációs filmek, illetve első filmje, a Ted.

2014-ben új utakat nyitva egyedülálló és bombasikert arató második filmjével robbant be a mozik világába, ahol nem csak a forgatókönyv megírásával, hanem a rendezéssel továbbá a főszerep alakításával, illetve a forgatókönyv mintájából táplálkozva a filmregény megírásával töltötte idejét.

A történet 2014-ben vetült papírra, hogy utat nyisson azok számára is az élvezetek és a szórakozás forrásához, akik imádják forgatni a könyveket, továbbá szeretik a filmregényeket és MacFarlane munkásságát.

A könyv azon olvasókban is kelthetnek érdeklődést, akik nem képesek két- háromszáz oldalnál többet olvasni, mert e mű csupán 180 oldalból áll.

Köszönjük az Agave kiadónak, továbbá a fordítónak, Speier Dávidnak, hogy Magyarországon is kezeink közé vehető ez a könnyed kikapcsolódást, és szórakozást nyújtó regény.

Az olvasó, miután elolvasta a könyvet, bátran kijelentheti, hogy az iromány egy az egyben megegyezik a filmmel. Ebből fakadóan az is kimondható, hogy akik nem kedvelik annyira a filmeket – bár ebben a táborban ki merhetjük jelenteni, hogy kevesen henyélnek – bátran kezükbe vehetik e remekművet. Azonban, ha a tábor létszáma – ami már sokkal elképzelhető – fordítva díszeleg, tehát többen imádnak filmet kuksolni, mint könyvet forgatni, akkor azoknak ajánljuk a kikapcsolódás és önfeledt szórakozást nyújtó kényelmes, piros borítású székeket, amelyeket párezer forintért megvásárolhatnak egy-két órára, amíg a film folyékonyan pörög a mozivásznon.

Egy-két apróbb jelenet, részlet természetesen kimaradt a regényből, mert azt csak a vásznon, a néző számára, különböző effektusokkal megspékelve lehet jól, a szemnek ábrázolni, vizualizálni.

1882-ben a nagyon vadnyugaton, Vén Tönk városában – amit egy nagy, széles, öreg tönk pihenése jelképez, mely utat tagadva a lakók számára lustálkodik a város közepén – egy béna, félénk juhtenyésztőnek teljesen elege van az amerikai határvidék által viselt durva életből. Körül-belül egy éve tartó kapcsolata megszakad – egy szerencsétlenül visszamondott, gyáván kezelt párbaj miatt – Louis-szal, aki hanyatt-homlok fejest ugrik egy új életbe, egy kiállhatatlan férfiért. Albert mély depresszióba zuhan, heteket tölt otthon az örökösen Bibliát olvasó apjával, illetve az állandóan ruhát kötögető édes anyjával.

Albert kimászva – barátai segítségével – a félelem, az elesettség és a gyávaság hálójából - erőre kapva - úgy dönt, hogy visszavág. Azonban ez a fellángolás hamar hamuba hull, hiszen rájön, se lőni, se lovagolni, de még verekedni, vagy egy pofont se tud adni.

Segítségére csöppen be az életébe egy számára kedves, ugyanakkor múltját rejtegető csodás hölgy, akit egy hatalmas kocsmai verekedés közepéből - nekiszaladva s együtt kirobbanva a poros, koszos földre - ment ki Albert. Miután megismerkedtek, a hölgy megtanította lőni, hiszen rég múlt kedvese pasijával egy párbajra ígérkezett a szerencsétlen tenyésztő.

A párbaj a későbbiekben Albert jelenlegi nője, bajtársa és legjobb barátja által a hasmenésbe, és kalapokba való székelésbe fullad.

Albert azonban szerencséjéhez híven ismét mellé nyúlt, hiszen a lány, akivel megismerkedett a határvidék legnagyobb és leggonoszabb rosszfiújának a felesége.

Ennek értelmében Albert, a főszereplő, a szerencsétlen juhtenyésztő megteremtette magának a milliónyi utat, hogy a vesztébe rohanhasson.