2014. január 29., szerda

Tanári kár

Nagy Márk Ádám
Tanári kár

SZEMÉLYEK

SALAMON | igazgató
DEMETER | fizikatanár
HERBERT | történelemtanár
TANÁRI KAR
MÁRTON | diák
Kettőezer-kétszázhuszonötöt írunk. Magyarországon vagyunk – mely hatvan éve már kétszer nagyobb – Budapest egyik legelismertebb és legnépszerűbb iskolájában.

1.      SZÍN
Demeter tanár órát tart, épp egy diák felel a kamerában. A diák lefelel, majd bezárul a program.
DEMETER
Akkor én most nyomok random,
Hogy ki ő az, mindjárt mondom
(…)
Barátom! Kedves Márton!
Te vagy a kiválasztott, órámon!
A téma számodra ismert,
Bár barátod ezt amazzal kevert,
De bízom benned ám!
Tessék a téma: Hullám.
MÁRTON
Hű az nekem nagyon mén’!
Könnyű az, teszem, mutatom én!
A hullám defje’ nem egyszerű!
Egy… zavar, a rezgésben egy tetű.
Van annak a Transzverzális,
meg a Longja, zseniális!
Ugye látja? Tudom én!
DEMETER
Marci plíz csukd el a Glasszod[1]!
Kapcsold ki a barátod!
Tőled akarom hallani…
Vedd le őket rögtön, ni!
MÁRTON
Tanár Úr én nem csítelek[2],
Nem vagyok fék[3]
Nem hazudok, nem kertelek…
Az a kis Glassz a szemem… kérem kegyelmét!
Kérdezzen mást!
Becsukom a szemem, fülem, lásd!
DEMETER
Jól van Marci, bátor vagy.
Lássuk most már mekkora az agy!
Hová tér vissza a hullám,
Ha ellipszis egyik fókuszából nyomjuk?
Várom ám!
MÁRTON
Azt én biza’ nem tudhatom…
Uram kérem, kérdezzen mást, sajnálom…
DEMETER
Nem Márton, barátom.
Nincs számodra ajánlatom…
Az E-naplód most gazdagabb eggyel,
Egy jó nagy egyessel!
De akkora, hogy a yotta[4],
Mely sok, még Őt is megfojtotta.
MÁRTON
Jól van rémek tanár úrja!
Látjuk mi még egymást igazból is…
Ott majd atyám szájba rúgja!
DEMETER
Fenyegessen csak, fijam…
Ettől ugyanaz még díjam…
De vigyázz, mert megbuktatlak!
Aztán nyáron a szkájpon[5] zargatlak.
(…)
De kedves osztály,
A konferencia vége már.
Gyorsan még nektek elmondom,
Hogy meglátjátok házitok a fészbúkon.
Az Ablakok OS[6] csengője megszólalt.
Do szvidanyeja[7] szíveim!
A tanár kilépett, majd a diákok is bezárták a beszélgetést.
2.      SZÍN
Demeter épp a következő órájára készül. A tanáriba belép Herbert. A két tanár nem sokkal később összekap.
DEMETER dünnyögve
A hullámhossz, vagyis lambda,
Ha fél vagy egy méter a sebesség számlálója,
Ahol a sebesség fél vagy egy,
Ha a T értéke szintén egy.
De nézzünk rá példát…
Herbert jő.
HERBERT
Maga most itt tréfál?
Mi ez a szennyes gatya?
Ezt mind maga szentnek tartja?
Undorító. Pfúj! Áááá!
Kár, hogy e lapokat szél el nem fújjááá!
DEMETER
Szervusz, doktor, ismét itt vagy?
A nagy ősz hajú, bagolyagy.
Hú, remélem egyszer vége…
Mehetnél már a fenébe…
Azt hiszed a tárgyad jobb?
Töri… undorító, unalmas… számomra sokk!
De hallom óráimon a többitől,
Hogy mind undorodik a töritől!
Töri nélkül lehet élni…
De a fizika… a’nékül csak félni.
III. Károly, Luther és Antoinette…
Ahogy tetszik, vagy buzgó mócsing arra van a toalett…
HERBERT
Hí! Mért asszed’ a matek szent?
Mit gondol, töri nélkül mi lenne kend?
Ez egy fontos tárgy!
Ez után a legnagyobb a vágy!
Hát… hát… Mennyivel izgalmasb az élet?!!!
Mint a fizikai uncsi léted…
A tanárok észreveszik a viszályt, pár perc múlva körbeállják Demetert és Herbertet.
TANÁRI KAR énekelve
Nagy viszály!
Ez itt most nem muszáj!
Légy inkább te most okos!
Bika helyett légy a kos!
Nagy viszály!
Ez itt most nem muszáj!
Légy inkább te most okos!
Bika helyett légy a kos!
DEMETER
Fizikai… uncsi… lét?
Bántsz engem, de mért?
Valaha kezdeményeztem én?
Utálom a törit… rossz is voltam belőle.
De mondja nem telik ki több belőle?
Legyen kedves, szorgos, szellemes…
Dugja fel a törit mely itt veszélyes!
TANÁRI KAR énekelve
Nagy viszály!
Ez itt most nem muszáj!
Légy inkább te most okos!
Bika helyett légy a kos!
Nagy viszály!
Ez itt most nem muszáj!
Légy inkább te most okos!
Bika helyett légy a kos!
HERBERT
Hallatlan! Undorodom magától!
Sajnálom, hogy itt tanít az anyja halálától!
TANÁRI KAR énekelve
Nagy viszály!
Ez itt most nem muszáj!
Légy inkább te most okos!
Bika helyett légy a kos!
DEMETER
Anyám szent asszony! Szádra ne vedd!
Ha be nem fogod, sebedet még zsebre se tedd!
TANÁRI KAR énekelve
Nagy viszály!
Ez itt most nem muszáj!
Légy inkább te most okos!
Bika helyett légy a kos!
HERBERT
Fenyegetsz, te Ájnstájn[8]?
Számodra lejárt a tájm…
Ha harc hát legyen…
De lelked innen elmegyen…
TANÁRI KAR énekelve
Nagy viszály!
Ez itt most nem muszáj!
Légy inkább te most okos!
Bika helyett légy a kos!
Demeter az ének alatt nekifut Herbertnek, majd beleszaladnak az igazgatói szoba üveg ajtajába. Az betörik, az igazgatóval együtt mindhármukat az üveg szerteszéjjel szabdalja.
Az igazgató szétszedi őket.
SALAMON
Mind a ketten…
Ki… vannak… Rúgva!
Az igazgató ezzel bevágta maga mögött a megmaradt ajtókeretet.
Salamon el.
-oOo-
2014. január 29., Budapest



[1] Google Glass, vagy Google Szemüveg.
[2] Csalás.
[3] Hazugság.
[4] A yottabyte (vagy jottabájt) az eddig legnagyobb(2014.) tárolókapacitás-mértékegység a számítástechnika és a távközlés terén, jele YB.
[5] Szkájp, vagy Skype. 2200. szeptember 3-a óta a diákokat otthon, leginkább ezen a videokonferenciára alkalmas programon tanítják.
[6] Windows operációs rendszer.
[7] Az orosz Viszont látásra!
[8] Albert Einstein.

2014. január 10., péntek

Dévaldék - Porszívó piszoár


-          Szia, szívem! Megjöttem! – lépett be Miklós, majd mikor becsapta az ajtót megtorpant.

Fölvont szemöldökkel, értetlen tekintettel vizsgálta az előtte díszelgő dobozkát. Egy barna borítással rendelkező, fehér, nagy cetlivel leragasztott árucikk lehetett. Leguggolt hozzá, majd szemei még tágabbra nyíltak az ár láttán. Nem sokkal később már kigúvadtak miután meglátta mit is rejt a doboz.
„ Porszívó piszoár”.

-          Szívem!?

Egy ideig válaszra várt, majd Miklós elindult a konyha felé. Mikor belépett szintén megtorpant a helyiség láttán. Tányérok heverésztek koszosan a konyhaasztalon, a mosogató dugig volt, a kukából robbanásra készen állt a szemét, egyszóval trehányság uralkodott.

-          Mi folyik itt? – tette fel a kérdést halkan.
-          Drágám? – ismét bepróbálkozott nem sokkal később.

            Miklós a hálóban egy finom illatú, díszített papírra írt levelet kapott a nejétől.

Kedves férjem, drágám, kicsikém vagy Miklós!

Tudom, hogy tegnap éjszaka sokat, KIFULLADÁSIG dolgozatok, és ma reggel a szerető nejedre, a kávéjára – Miklós ekkor mosolyogva bólogatott – a poci kényeztető, finomabbnál finomabb szendvicseire – szélesebb mosolyra váltott tovább bólogatva – illetve a kényeztető csókjaimra számítottál, de el kellett rohannom ma reggel a plázába. – hirtelen lankadt a mosolya - Szenzációs leárazás van a Dew Reynolds-ban. HIHETETLEN, de csak harmincnégyezer-ötszáz forintba kerül a legújabb kígyóbőr borítású tűsarkú. Hát nem szenzációs? – fogvicsorgatva, felvont szemöldökkel vizsgálta az imént olvasottakat – Nyugodtan ereszd el arcizmaidat, csak vicceltem… Be kell fizetnem az elmaradott csekkeket és muszáj bevásárolnom. De sietek hozzád mackóm! Körül-belül mire elolvasod ezt a levelet, már ha nem feküdtél rá és most nem horkolsz felette, én már otthon is leszek.

Szerető nejed, akinek nincs munkája, és csak otthon számolgatja a micsodáján a szőrszálakat!

-          Megjötteeeeem! – szűrődött fel az emeletre Lili hangja.
-          Szia, drágám! – ordította vissza Miki.

Némi tétovázás után, a ház férfitagja kiszakadva az ágyból rohant le nejéhez.

-          Drágám… mi ez? – majd mutatott a dobozra.
-          Hát… porszívó piszoár. – mosolyogva mondta Lili.
-          El tudom olvasni, hogy mi van rá írva! De mit kezdünk egy mozgó klozettel? – szegezte kezét a dobozka felé Miki.
-          Egy… mozgó klozettel, ami takarít is. De… de a legjobb benne, hogy érzékeli, hogy ha fal van előtte, és nem neki megy, hanem elkanyarodik. Minden egyes porszemet meglát és felszív.
-          Hogyisne! Beszélni nem tud ez a mi kis Puccos Piszoárunk? – vált mérgesebbé Miklós.

Miklós felkapta a dobozt, elkezdte rázogatni, majd Lili rászólt.

-          Hé! Drágám, ne rázogasd – közben kitépte a kezéből – ennek érzései vannak.
-          Ne haragudj Mikikére drágám, szeret téged csak még nem képes felfogni ezt az egészet. – közben simogatta a dobozt Lili.

Miklós dermedve, tátott szájjal állott a dobozt ölelő felesége előtt, majd:
-          Tudod mit drágám? Házasodj össze a vécéddel! Majd ő fog neked… majd ő fog… - próbált valamivel érvelni, de befulladt a dolog.
-          Ha? – kérdezte a neje, közben gúnymosolygott.
-          Á! Nem érdekeltek! Hagyjatok békén! – ezzel Miklós felrohant féltékenykedve az emeletre.

Miklós nyakig betakarva, duzzogva feküdt és nézte a kedvenc autójavító show-ját. Szerette nagyon az efféle műsorokat, leginkább a Browsery Channelt szokta figyelni.

-          Drágááááám!? – jelent meg Lili, egy szál topban és tangában.

Miklós dermedten, csak a szemeit igazítva Lilire, nem fejezett ki érdeklődést. Majd pár pillanattal később vissza nézett, nagyobb, kerek szemekkel.

-          Hűűűűűűhaaaaa… - mondta Miklós.
-          Nem akarsz?... – kérdezte Lili.
-          Mi van lemerült a barátod? – kérdezte Miklós vigyorogva.
-          Édesem, az egy porszívó! És különben is csak egy lyuk van benne…
-          Persze, ha kiállna belőle véletlen egy bot, akár beállítanád rezgőre és meg is lovagolnád..mi?

Lili odasompolygott férjéhez, majd rámászott teljes testtel. Elkezdte puszilgatni Mikit, aki abban a pillanatban hanyatt fektette nejét.

-          Szexi vagy ebben a ruciban! – vált izgatottabbá Miklós.
-          Csak is neked! – majd Lili lehámozta magáról a topot.
-          Hűűűűha! – Miklós kerek szemekkel nézett kerek melleket.
-          Ezek itt a tieid. Azt csinálsz velük, amit csak akarsz. – mosolygott Lili.
-          Nyammmmmi. – majd rámászott Lilire.

MÁSNAP

„Blau Brust 2000! A legújabb, cici fixáló, amely nem csak, hogy tartja melleit, de még formásabbá, teltebbé és finomabbá teszi őket. Megéri megvenni! Blau Brust 2000! Csak kilencezer-kilencszázkilencvenkilenc forint! Akciós áron, most az Öné! Ha most telefonál, akár ajándékba is kaphat egy szemöldökszedő szettet, illetve sminkkészletet! Blau Brust 2000! Telefonáljon most! PS TELESHOP! Hívja a +36 91 223 41 52-es számot! PS TELESHOP!”

-          Na, jó! Nem bírom tovább! – majd kapcsolt el Miki.

„Tegye a kezét a képernyőre! – majd Miklós tágra nyílt szemmel figyelt tovább – Ez az Ön szerencsenapja! Tegye a kezét a képernyőre! Bármit, amit szeretne, teljesítem Önnek! Csak tegye a kezét a képernyőre, majd kívánja azt, amit a legjobban szeretne!”

Miklós körbe nézet, majd feltápászkodott, és egy utolsó kémkedés után rátette a kezét a képernyőre.

„Ez az! Akkor most erősen gondoljon arra, amit szeretne! „– Miklós kissé megijedt, de nem törődve vele, mimikáját megváltoztatva erősen koncentrált.

Pár perces simogatás után belépett a hálóba a neje.

-          Ó! Milyen… milyen meleg ez a tévé! Drágám, nem gondolod, hogy kéne egy új tévét venni? – mentette a helyzetet Miklós, majd távolabb állt.

Miklós visszatántorgott, majd hozzá ért újra, ezután egy sziszegő hangot kiadva és a kezét rázva játszott rá ismét. A neje csak kétkedve figyelt, majd megadta magát.

-          Drágám! Nincs is pénzünk új tévére! – majd felvett egy mosolyt.
-          Mmm. Olyan szexi vagy ebben a ruciban, nem akarsz? … - mászott rá Miklós.
-          Nem… Drágám, úgy másfél perc múlva kell munkába érnem… Szia! – ezzel kirohant Lili.

-          És moss fogat! – hajolt vissza, majd újra elsietett.
-          Mossál fogat! Nye-nye! – motyogta Miki magának.
-          Hallok ám! – szólt lentről Lili.

Pár perc múlva.

-          Basszus! A fenébe Miki ezt nem hiszem el! Gyere le gyorsan! – kiáltott Miki neje lentről.

A férj vágtázott a lépcsőn, majd mikor leért látta, hogy a porszívó darabokra törve, sisteregve sírt a szoba közepén. Miklós ekkor tátott szájjal figyelt, majd hirtelen váltott pózt az arca.

„Ez az Ön szerencsenapja! Tegye a kezét a képernyőre! Bármit, amit szeretne, teljesítem Önnek!” – gondolt vissza Miki a TV3, Varázslatos Kuba szerencseműsorának bíztató, fényes szövegére.

-          De… mi történt? – játszotta a férj.
-          Éppen a szinti alatt volt, valszeg’ itt merült le, a zsinórjában elbotlottam, majd mikor kapálóztam hátrafelé rátapostam és most nézd meg szegény!
-          Segítene, ha… - Miki mutatott a micsodájára, közben rázta a csípőjét a férfi feladathoz.
-          MIKI!
-          Jó, na! Segíteni akartam!
-          Tudod, mit én most rohanok munkába! Majd… kezdünk ezzel valamit.
-          Szia, drágám! Szeretlek nagyon! Vigyázz magadra édesem! – köszönt el Miki.

Amint Liliána kilépett az ajtón, Miklós belekezdett monológjába.

-          Háh’! Most megkaptad te szemét! Te, kis csíra! Foglak és kidoblak egy lágy mozdulattal.. Nyertem! Nyertem! Nyertem! Hahaha! Nyertem!

Miklós felkapta a törött porszívót, majd mikor a feje fölé emelte, a porzsák kiszakadt és Miklósra ömlött a gondosan összekapargatott koszgyűjtemény.

-          Basszus!!!