2013. november 6., szerda

Marshall isten, Liliomnak

Nagy Márk Ádám
Marshall isten, Liliomnak

-          Basszus Marshall holnapra végezned kell a cikkel! – förmedt rám, mikor kegyelemért könyörögve tértem rá vallomásomra.
-          Igen főnök! – alázkodtam.
-          Nincs igen! Nincs semmilyen ígéret! Eljátszottad a bizalmam… Egy sz*rf*szú, megbízhatatlan alak vagy Marshall! Ha nem írod meg holnapra, lőtt az állásnak! – csapta be előttem ajtaját, miután csaknem kirúgott.
South Street fürdőzik a pálmafák, és az épületekből megszökő halvány fények tengerében. Taxi után intek, majd az irányt megadva kérem, hogy vigyen a Queen Street 831-re. Egész úton eszem ágain csüngök, hátha szakajtok róla valami újságba elfogadható cikket.
A téma a Fresh Café Honolulu, hawaii egyik legkreatívabban, a festett zöldek, fák és repülő madarak által elrejtett kávézója. Írnom kell néhány badarságot az itt feltálalt specialitásokról és természetesen egy általam választott kávéról.
Megérkeztünk.
-          Six dollars please! – mormogja a taxis.
-          What? – lepődök meg az alacsony ár hallatán.
-          United States Dollar! Please give me six dollars! – kezdenek az erek dagadni nyakán.
-          Okay, okay, but I think it’s too… F*ck… - törődtem végül bele. Belenyomtam a kezébe a szaros hat dollárját, majd mentem a kávézóba.
Lassan sétálok a Fresh Café Honolulu felé, a Kakaako Kool feliratú bódé mellett, majd kint helyet foglalok. Kényelmes, párnázott, a forróságtól átvett, meleg vasszékre ülök. Belemélyedek az étlapba, a sorokat fürkészem, találok-e kedvemre valót.
-          Aloha! – kiugrok az étlapból, majd meglepődöm.
-          Lili? Te, te mit keresel itt? – csodálkozom a barátnőm láttán.
-          Can I help you? – kérdi Lili.
-          Do you speak hungarian? I’m your boyfriend… You know. – kicsit viccelődöm.
-          Do you know me? – döbben meg Lili.
-          What? Lili! Yes! You are my girlfriend! – csattanok fel.
Majd kiugrok az étlapból és megszólít egy kedves hawaii-i lány.
-          Aloha!
Ő nem Lili. Elkalandoztam. Nézem hosszasan, szemeit vizsgálom. Nem találom a szavakat. A lány nem habozik, elejét veszi a dolgoknak.
-          How can I help you? – kérdezi a csaj.
-          Aloha… Um… What do you recommend? What is the… best sandwich? – habozok, nem tudok mit kérni.
-          The best sandwich? I think we prepare the most famous sandwiches. I recommend our Club sandwich. It contains Turkey, Ham, Roast Beef, Red Onions, Swiss Cheese, Tomatoes, Alfalfa Sprouts, Lettuce, Mayo, Dijon Mustard, and it’s not expensive. It’s just seven dollars and ninety-five cents. May I bring it you.
-          Yes. It sounds good. – mormogom.
-          And more?
-          What do you think about Chai Tea Latte? – érdeklődöm.
-          It’s a good choice. – és már el is ment.
Hosszas társalgás után végre elment. Még mindig csak meredek magam elé. A cikkre gondolni sem tudok, pont lesz*rom, hogy milyen ez a hely, az emberek, és a kávé. Csakis Lilire tudok gondolni. Ezt sugallja az is, hogy Miss Alohában is Őt láttam.
Körül-belül tíz perce már merengek a Club szendvicsem felett és hagyom, hogy lecsapódjanak a Chai Tea Latte gőzhullámai orcámon. Jelenpillanatban másutt vagyok. Lilivel. Valahol a tengerparton, egy nyugágyban összebújva, meztelenül. Nem tudok enni, nem tudok inni és főként nem ezekről írni.
Felnézek, majd rádöbbenek, hogy Lilit látom egy Puerto-Rico-i kinézetű fickóval a szembeni asztalnál.
-          Szia, Lili! Nem mutatsz be a barátodnak? – próbálok uralkodni magamon.
-          Please! Waitress! This man is molesting us! – kiabál Lili.
Ránézek Miss Alohára, majd vissza és látom, Lili hirtelen vörös hajat, zöld szemet és fogszabályzót vett magára. What the f*ck?
-          Oh… I’m so sorry… Um… Sorry… - megyek, elhagyom az éttermet, s vele együtt a kifizetetlen kaját.
Mi van velem? Mindenhol Őt látom! Lili megőrjítesz! Felhívom, az a biztos!
Kicseng… Néhány hívás után sem veszi fel. Mi a frász van veled? Titkon utánam jöttél?
Hagyok neki egy sms-t.
Lili! Azonnal hívj fel! Beszélnünk kell!
Küldött: 22:57
Taxiban ülök. Lassan hajnal lesz és Lili még nem csörgetett meg. Fáradt vagyok. Kimerültem. Teljesen kikészített a mai nap és még egy áldott sz*r betűt sem tudtam papírra, de még az agyamba se vetni. Aaron ki fog nyírni, ha holnap reggelre nem lesz meg.
Belemélyedtem a székbe. Szívem megnyugodott, a verejték elszaladt testem minden pontjáról, lelkem pihen. Gondolataim kezdenek elmerülni a Fresh Café és Chai Tea Latte elemekkel tömött tengerben. Lassan megfogalmazódik bennem a bevezetés. Már kitaláltam, beleteszem Miss Alohát is, ekkor megállunk és a volán mögül hátrafordul Lili.
-          Szent sz*r! Mit keresel itt? – felordítok és már nem értek semmit.
-          It will be six dollars and fifty cents! – mondja Lili az árat.
-          Kicsim! Mi ez az egész? – kezdek félni.
Ekkor hirtelen oldalról végignyal minket egy biciklis, mely elvonja minden figyelmemet. Az ablak szilánkosra repedt, arca pedig felvette az üveg mintáját.
-          Szent Isten! – ébredek fel.
-          Sir! You’re asleep. Please! Give me six dollars! – mordul rám a tata, majd megdöbbenve fizetek.
Megnézem a telefonom, s látom Lili hagyott üzenetet.
Szia, Marshall! Bocsánat, hogy nem hívtalak, még aludtam.
Nálad már késő van. Remélem, minden rendben van veled és már rég alszol.
Amennyiben fent vagy kérlek, hívj!
Szerelmed: Lili.
Fogadott: 01:22
A függönyön átszökve halvány fénysugár csiklandozza orcám sima vonulatait. Szemem alatt vörös foltokban jelenik meg a reggel finom üzenete. Kinyitom lelkem tükrét és ránézek az órámra. Reggel hét van. Megnézem a telefont, látom mit írt Lili. A névjegyeim közötti keresgélés közben egyszerű matematikai számítást végzek az időeltolódásra való tekintettel. Magyarországon este nyolc óra van. Az eredmény után bátran verem be a zöld gombot.
-          Szia, drágám! Hol vagy? – förmedek rá.
-          Szia, kincsem! Már ágyban, lassan lefekszem. Miért kérded? Mi a baj? Idegesnek tűnsz.
-          De hol?
-          Itthon kincsem. Mik ezek a buta kérdések? – értetlenkedik.
-          Láttalak itt Hawaii-on.
-          Kicsim ne butáskodj. Biztosan csak ábrándoztál, vagy álmodtál! Jól vagy?

-          Persze. De nem tudtam a munkámra koncentrálni, csakis rád. Mindennél fontosabb vagy nekem és minden pillanatomat jelenléted ragyogja be. Csodás barna szemeddel, annak párja, barna hajával és finom, édes parfümöd illatával. Nem tudok nélküled élni, mert szívembe férkőztél. Megszerezted a kulcsot, a kódot, minden fontos információt. Beköltöztél, én pedig beláncoltam, hét lakatot rátettem, majd hét különböző textillel borítottam. Örökkön örökké veled maradok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése