2013. február 3., vasárnap

Én, a Romantikáról

Én, a Romantiká[1]ról
Ahogyan azt ők akkor tették,
A fantasztikumot keresték.
Nem szürke, sivár hétköznapot,
Keresték, a fiktív világot.
Oldani a bánatot műben,
Heine szerint lehetetlen.
Gúnyolódott verseiben párszor,
Ábrándokat rombolt szét sokszor.
Lord George Gordon Byron, Haroldja,
Verse a bánatot megoldja.
Don Juan műve félbe maradt.
Enyhítette a bonyodalmat,
A kiábrándult társadalmat,
Boldog tizenhat ének alatt.
Oroszországnak irodalma,
Romantikával lett hatalma.
Alekszander Puskin, versének,
Volt köze száműzetésének.
Kisinyovban kezdte remekét,
Bolgyinóban elengedte kezét.
Ezen remek műve: Anyegin
Kinek a főhőse: Anyegin.
Szerelme, Olga vagy Tatjána?
Ennek vége: Lenszkij halála.
***
Ne feledjük az angolokat,
Words és Colridge balladákat.
A másod nemzedék románca,
A műfaj teremtő, Juanja.



[1] A romantika az irodalom egyik leghatásosabb mozgalma, stílusirányzata. Az irányzat neve a „regény” jelentésű román szóból ered. A romantika időkorszaka a 18. század utolsó éveitől a 19. század első két harmadában foglalja magában, de egyes országokban még a 19. és a 20. század fordulóján is létezik (pl. Magyarországon Jókai Mór művészetében) –Mohácsi Károly, színes irodalom 10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése