Nagy Márk Ádám
Elszakított jellem
1996.
július 5.
Egy
órája kettőt vert a mutató,
Egy
helyett már ketten sírnak.
Egy
vágás, egy pillanat, mely nem mulattató,
Mert elszakadtunk, mint az
órarugó.
Elszakadt,
de így szállott közelebb,
Mert
kiesett, de új csomóval szorosabb lett.
S
lángoló, még véres folyó kényesebb,
mely végén apadva kényelmesebb.
1999
Jellemem,
személyem a folyóval robog.
Hajam
hiába lobog, gyorsabb nálam,
Mert
ősöm ki rajta zokog,
Hiába, mert a tutaj tovább
totyog.
Elhagyott
s többé vissza nem nyerem,
Hiába
húzza szülejem.
Ütött
az óra, nincs kegyelem.
Nincs már többé szép jellemem.
2013
Tutaj-
zúzta víz mutatja hiányát,
Mely
vonalaim sűrű kitöltője,
Testem
tagadja énem minden gondolatát.
Tényleg nem lelhetem már tutaját?
Akármerre,
föl vagy le, csak úsznék!
Keresném,
és fel nem adnám!
Ha az
kéne, órákat is zúznék!
Bárcsak végre először, újra
rajta lehetnék!
2003
Tutajomnak
továbbrontója édes vérem Te vagy!
Tudom,
furdal, de megérdemled!
Mindaz,
mi most van, hibája Te vagy!
Mikor azt mondtad, hogy főnököm
az agy.
Bántottál!
Tutajomat tovább verted…
Rontottál!
Az egészen csak rontottál…
Verted
Őt! Lelkem tükre törve szenved,
De te tettél rá…, nem is
kerested…
2007
Már
elúszott, de még mindig bántja.
Van,
aki újra, többet, nagyobbat ver.
Kérdem
én: Sajnálja?
Nem! Fogat nyomva csak tovább
csinálja…
Rúgja,
tépi, sőt még fel is gyújtja…
Ront
még rajta, de nem is bánja.
Lejjebb…
lejjebb a Föld alá vájja.
Az esélyét csak tovább,
mélyebbre ássa.
2011
Nehéz
eltűrni, ha látod, mit csinál,
Hang
nélkül, de néha jobb a zár,
Mert
remegő testem kihág,
Újabb rontóm keményen nekivág.
2013.
április 2.
Van
egy hely, egy menedék.
Mely
kárpótol, mely vigaszt nyújt nekem.
Hatalom
a benne dobbanó kedvesség,
Kedvesem a tutajomnak segítség.
Megismertél,
most már tudod mi a baj…
Maradj,
ne menj s gyere velem!
Te
vagy az én egyetlen kegyelmem…
Az egész jellemtelen életemben.
Budapest,
2013. szeptember 15.
Meg kell, hogy mondjam, a napokban, vagy legyen inkább hetekben szinte más sóvárogtam irodalmadért, mert, mint azt, ez az alkotás is tükrözte, magas színvonalon képviseled, igényes, körültekintő költő vagy, hogy úgy mondjam.
VálaszTörlésNem vagyok műszakértő, irodalmár, de még műveltnek se nevezném magam, de szeretem az igényes irodalmat és ez, barátom, minden kétséget kizáróan közé tartozik.
Versed lényegretörő, mégis burkolt, terjedelmes, de nem kalandozol el, a fő témánál maradsz.
Minden gratulációm, ez nagyon ott van.
Kedves Barátom!
VálaszTörlésMeg kell valljam nem gondoltam volna, hogy abból a napi 7 emberből van egy, aki nemcsak olvassa, hanem éli, értelmezi és keresi "műveimet". Megtisztelő érzés, hogy van valaki, akit érdekel, amit írok... amit érzek.
Ha már így őszinteségi rohamot kapok elmondom, hasonlóan érzek a te irodalmadért. Én nem értékelem, nem javítom, nem kritizálom, nem is mélyedek el benne. Én inkább csak elolvasom, értelmezem s azt a különleges megfogalmazást, amit te vallasz élvezem.
Hetente többször látogatom meg műveid "dobozát", hogy hátha került bele valami újabb iromány, tintahalmaz, melyből valami értéket is kinyerhetek.
Örülök, hogy betértél hozzám, további szép napot neked!
Köszönettel,
cimborád
Márk