Mert minek izgulni...

Mert minek izgulni…

Mert minek izgulni, ha a sors írja,

Hogy ezt s azt a szervezete bírja,

s, hogy mi s ki lesz majd, ha fölnő?

Építész, tanár, vágó vagy költő.

Persze mondd azt egy rózsának,

hogy „légy rozmaring Márkocskának

a kedvéért” s szagod legyen a gödör,

vagy egy friss tyúktojással teli vödör.

Tehát nem oly’ egyszerű az nyugodtság,

mert sokkal jobb s tán gyógyír rá a bolondság,

mely, ha jön s betör, olyan az, mint hatökör.

Ha akarod, ha nem, jön az azt betör.

Légy inkább buta s lelki szegény,

egy késsel, kolbásszal kent nádlegény.

Tanulj s közben ökörködj és csókolj,

szerelmeskedj, a szívednek szurkolj s bókolj.

                                                                                                   Budapest,

                                                                                         2015. január 11.

                                                                  éreccségi előtt három csúnya hónappal