Névnapomra

Tizennyolc éves lettem én,
Nem csoda e költemény
csecse
becse

jutalék mellyel meglepem
e büdös menzás szegleten
Magam
Magam?

Tizennyolc évem elszelt
s még heti kettő sosem telt
ötös
ötös

Lehetnék én oktató
s nem ily filctoll koptató
szédítő
építő

De nem leszek, mert
kedvemet
Elvette az iskola
fura
ura

Intelme gyorsan, nyersen ért
A mocskos, aljas célomért
a hont
kivont

Példáival óvta ellenem
S elém rakja füzetem
nevét
s belét

„Ön, amíg e-napló él,
nem lesz tanár, nem remél!” –
majd még gügyög
s gagyog

Ha örül kedves Tarka úr
hogy költőnk nem fizikát tanúl,
manipuláció
a gravitáció

Én egész népemet fogom
nem közép, s egyetemi fokon
taszí-
tani!

Ihletmény József Attila Születésnapomra c. verséből